0

V 1652 sz. kézikönyv · Elektrotechnika

DigiLab

  • 82 kísérlet
  • Kézikönyv · 94 oldal
  • Megoldásfüzet · 36 oldal
  • Kiadás: 1

Német nyelvű kézikönyv. A címek le vannak fordítva; mindegyik alatt az eredeti német cím szerepel, ahogyan a kézikönyvben nyomtatva van.

jelöli a kísérleteket. Az egyes kísérletek alkatrészei és készülékei lenyithatók.

  1. 1 Analóg technika és digitális technika összevetése Gegenüberstellung Analogtechnik – Digitaltechnik 1. old.
  2. 1.1 Kísérlet: Analóg technika Analogtechnik 1. old.
  3. 1.2 Kísérlet: Digitális technika Digitaltechnik 2. old.
  4. 1.3 A digitális technika alapelemei Digitaltechnik elementar 3. old.
  5. 1.3.1 Kísérlet: Logikai állítások – logikai áramkörök Logische Aussagen – logische Schaltungen 3. old.
  6. 1.3.2 Kísérlet: Bináris és logikai állapotok Binäre und logische Zustände 4. old.
  7. 2 Logikai alapkapcsolások Logische Grundschaltungen 5. old.
  8. 2.1 A NEM függvény Die NICHT-Funktion 5. old.
  9. 2.1.1 Kísérlet: A NEM függvény vizsgálata a DIGILAB-bal Untersuchung der NICHT-Funktion mit dem DIGILAB 6. old.
  10. 2.2 Az ÉS kapcsolat Die UND-Verknüpfung 7. old.
  11. 2.2.1 Kísérlet: Az ÉS függvény érintkezős kapcsolási változata Kontaktbehaftete Schaltungsvariante der UND-Funktion 7. old.
  12. 2.2.2 Kísérlet: ÉS kapu diódákkal UND-Schaltung mit Dioden 8. old.
  13. 2.2.3 Kísérlet: Az ÉS függvény vizsgálata TTL áramkörökkel Untersuchung der UND-Funktion mit TTL-Bausteinen 9. old.
  14. 2.3 A VAGY kapcsolat Die ODER-Verknüpfung 10. old.
  15. 2.3.1 Kísérlet: A VAGY függvény érintkezős kapcsolási változata Kontaktbehaftete Schaltungsvariante der ODER-Funktion 11. old.
  16. 2.3.2 Kísérlet: VAGY kapu diódákkal ODER-Schaltung mit Dioden 11. old.
  17. 2.3.3 Kísérlet: A VAGY függvény vizsgálata TTL áramkörökkel Untersuchung der ODER-Funktion mit TTL-Bausteinen 12. old.
  18. 3 TTL áramkörök a gyakorlatban TTL-Schaltkreise in der Praxis 13. old.
  19. 3.1 Alapok Grundlagen 13. old.
  20. 3.1.1 A TTL áramkörök jelölése Bezeichnung von TTL-Bausteinen 14. old.
  21. 3.1.2 A TTL család közös villamos adatai Gemeinsame elektrische Daten der TTL-Familie 15. old.
  22. 3.2 A TTL áramkörök feszültségértékei Spannungswerte von TTL-Bausteinen 15. old.
  23. 3.2.1 Kísérlet: A bemeneti feszültség megengedett értékei Zulässige Spannungswerte der Eingangsspannung 15. old.
  24. 3.2.2 Kísérlet: A kimeneti feszültség megengedett értékei Zulässige Spannungswerte der Ausgangsspannung 15. old.
  25. 3.2.3 Kísérlet: A kimeneti feszültség a bemeneti feszültség függvényében Ausgangsspannung in Abhängigkeit von der Eingangsspannung 16. old.
  26. 3.2.4 Kísérlet: A TTL alkatrészek üzemi feszültségtartományai Betriebsspannungsbereiche für TTL-Bauelemente 16. old.
  27. 3.3 Gyakorlati rész Übungsteil 15. old.
  28. 3.3.1 Kísérlet: Az alapok kiértékelése Auswertung der Grundlagen 17. old.
  29. 3.3.2 Kísérlet: Negáló kapu átviteli jelleggörbéjének vizsgálata Untersuchung der Übertragungskennlinie eines Negationsgliedes 18. old.
    1 alkatrész / készülék
  30. 3.3.3 Kísérlet: Az Uo = f (Uin) átviteli jelleggörbe automatikus felvétele Automatische Aufnahme der Übertragungskennlinie Uo = f (Uin) 20. old.
  31. 4 A digitális technika összetett alapelemei Zusammengesetze Grundbausteine der Digitaltechnik 21. old.
  32. 4.1 A NAND függvény Die NAND-Funktion 21. old.
  33. 4.1.1 Kísérlet: A NAND függvény vizsgálata Untersuchung der NAND-Funktion 22. old.
  34. 4.2 A NOR függvény Die NOR-Funktion 23. old.
  35. 4.2.1 Kísérlet: A NOR függvény vizsgálata Untersuchung der NOR-Funktion 24. old.
  36. 4.2.2 Kísérlet: ÉS függvény NOR kapukból UND-Funktion aus NOR-Gattern 24. old.
  37. 4.3 Az antivalencia függvény Die Antivalenz-Funktion 25. old.
  38. 4.3.1 Kísérlet: Az antivalencia függvény vizsgálata Untersuchung der Antivalenz-Funktion 26. old.
  39. 4.3.2 Kísérlet: Az antivalencia függvény összeállítása alapelemekből Zusammensetzung der Antivalenz-Funktion aus Grundbausteinen 26. old.
  40. 4.4 Az ekvivalencia függvény Die Äquivalenz-Funktion 27. old.
  41. 4.4.1 Kísérlet: Az ekvivalencia függvény vizsgálata Untersuchung der Äquivalenz-Funktion 28. old.
  42. 4.4.2 Kísérlet: Az ekvivalencia függvény összeállítása alapelemekből Zusammensetzung der Äquivalenz-Funktion aus Grundbausteinen 28. old.
  43. 4.4.3 Kísérlet: Antivalencia előállítása ekvivalenciából Entwicklung von Antivalenz aus Äquivalenz 28. old.
  44. 5 Digitális technika a gyakorlatban Digitaltechnik in der Praxis 29. old.
  45. 5.1 Alapok Grundlagen 29. old.
  46. 5.1.1 TTL kapuk nem használt bemenetei Unbenutzte Eingänge von TTL-Gattern 29. old.
  47. 5.1.2 Mit jelent a fan-out és a fan-in? Was bedeutet Fan-Out und Fan-In? 29. old.
  48. 5.2 Gyakorlati rész Übungsteil 30. old.
  49. 5.2.1 Kísérlet: Hárombemenetű NOR kapu vizsgálata Untersuchung eines NOR-Gatters mit drei Eingängen 30. old.
  50. 5.2.2 Kísérlet: Hárombemenetű NAND kapu vizsgálata Untersuchung eines NAND-Gatters mit drei Eingängen 30. old.
  51. 6 A kapcsolási algebra törvényei Die Gesetze der Schaltalgebra 31. old.
  52. 6.1 Alapok Grundlagen 31. old.
  53. 6.1.1 A Boole-féle kapcsolási algebra Die Boolesche Schaltalgebra 31. old.
  54. 6.1.2 A De Morgan-azonosságok De Morgansche Gesetze 32. old.
  55. 6.2 Gyakorlati rész Übungsteil 33. old.
  56. 6.2.1 Kísérlet: A kommutatív törvények vizsgálata Untersuchung der kommutativen Gesetze 33. old.
  57. 6.2.2 Kísérlet: Az asszociatív törvények vizsgálata Untersuchung der assoziativen Gesetze 33. old.
  58. 6.2.3 Kísérlet: A disztributív törvények vizsgálata Untersuchung der distributiven Gesetze 34. old.
  59. 6.2.4 Kísérlet: Egy logikai változó lehetséges kombinációi Mögliche Kombinationen einer Schaltvariablen 34. old.
  60. 6.2.5 Kísérlet: Az elnyelési törvények vizsgálata Untersuchung der Absorptionsgesetze 35. old.
  61. 6.2.6 Kísérlet: A kettős tagadás vizsgálata Untersuchung der Doppelten Negation 35. old.
  62. 6.2.7 Kísérlet: A De Morgan-azonosságok vizsgálata Untersuchung der De Morganschen Gesetze 36. old.
  63. 7 Az igazságtáblától a kapcsolásig Von der Wahrheitstabelle zur Schaltung 37. old.
  64. 7.1 Digitális kapcsolások tervezési lehetőségei Entwicklungsmöglichkeiten für digitale Schaltungen 37. old.
  65. 7.1.1 Kísérlet: A teljes diszjunktív normálalak Die vollständige disjunktive Normalform 37. old.
  66. 7.1.2 Kísérlet: A teljes konjunktív normálalak Die vollständige konjunktive Normalform 37. old.
  67. 7.1.3 Kísérlet: A KV-diagram Das KV-Diagramm 38. old.
  68. 7.2 Gyakorlati rész Übungsteil 40. old.
  69. 7.2.1 Kísérlet: 1. gyakorlat Übung 1 40. old.
  70. 7.2.2 Kísérlet: 2. gyakorlat Übung 2 41. old.
  71. 8 Egyszerű kapcsolások logikai kapukkal Einfache Schaltungen mit logischen Gattern 42. old.
  72. 8.1 Kísérlet: Lépcsőházi világítás vezérlése Steuerung einer Treppenhausbeleuchtung 42. old.
  73. 8.2 Kísérlet: Kiválasztási eljárás egy munkahelyre Auswahlverfahren für eine Arbeitsstelle 43. old.
  74. 8.3 Kísérlet: Villamos hálózat felügyelete Kontrolle eines Stromnetzes 44. old.
  75. 9 Logikai kombinációs hálózatok elemzése Analyse logischer Schaltnetze 45. old.
  76. 9.1 Általános tudnivalók Allgemeines 45. old.
  77. 9.2 Kísérlet: Elemzés Analyse 45. old.
  78. 9.3 Kísérlet: Kapcsolás elemzése logikai analizátorral Schaltungsanalyse mit einem Logik-Analyser 46. old.
  79. 9.4 Gyakorlati rész Übungsteil 48. old.
  80. 9.4.1 Kísérlet: Kétbemenetű logikai kapcsolás elemzése Analyse einer logischen Schaltung mit zwei Eingängen 48. old.
  81. 9.4.2 Kísérlet: Hárombemenetű logikai kapcsolás elemzése Analyse einer logischen Schaltung mit drei Eingängen 49. old.
  82. 10 Bistabil elemek Bistabile Elemente 50. old.
  83. 10.1 Általános tudnivalók Allgemeines 50. old.
  84. 10.2 Az RS flip-flop Das RS-Flipflop 50. old.
  85. 10.2.1 Kísérlet: RS-flipflop NOR-kapukból RS-Flipflop aus NOR-Gattern 50. old.
  86. 10.2.2 Kísérlet: RS-flipflop NAND-kapukból RS-Flipflop aus NAND-Gattern 51. old.
  87. 10.3 Kísérlet: A JK flip-flop Das JK-Flipflop 52. old.
  88. 10.4 A JK master-slave flip-flop Das JK-Master-Slave-Flipflop 52. old.
  89. 10.4.1 Kísérlet: Működési elv Funktionsweise 52. old.
  90. 10.4.2 Kísérlet: A JK flip-flop beíró és törlő bemeneteinek vizsgálata Untersuchung der Setz- und Rücksetzeingänge des JK-Flipflops 53. old.
  91. 10.4.3 Kísérlet: A JK flip-flop J és K bemeneteinek vizsgálata Untersuchung der Eingänge J und K des JK-Flipflops 53. old.
  92. 10.4.4 Kísérlet: A JK master-slave flip-flop vizsgálata Untersuchung des JK-Master-Slave-Flipflops 54. old.
  93. 10.5 A T flip-flop Das T-Flipflop 55. old.
  94. 10.5.1 Kísérlet: Működési elv Funktionsweise 55. old.
  95. 10.5.2 Kísérlet: A T flip-flop vizsgálata Untersuchung des T-Flipflops 55. old.
  96. 11 Számlálókapcsolások Zählerschaltungen 56. old.
  97. 11.1 Általános tudnivalók Allgemeines 56. old.
  98. 11.2 Aszinkron számlálók Asynchrone Zähler 56. old.
  99. 11.2.1 Kísérlet: Az aszinkron számlálók elve Das Prinzip von Asynchronzählern 56. old.
  100. 11.2.2 Kísérlet: Aszinkron 3 bites felfelé számláló vizsgálata Untersuchung eines asynchronen 3-Bit-Vorwärtszählers 57. old.
  101. 11.2.3 Kísérlet: Aszinkron 3 bites felfelé számláló a mérőinterfésszel Asynchroner 3-Bit-Vorwärtszähler mit dem Messinterface 59. old.
  102. 11.2.4 Kísérlet: Aszinkron 3 bites lefelé számláló a mérőinterfésszel Asynchroner 3-Bit-Rückwärtszähler mit dem Messinterface 60. old.
  103. 11.3 Aszinkron modulo-n számlálók Asynchrone Modulo-n-Zähler 61. old.
  104. 11.3.1 Kísérlet: A modulo-n számlálók elve Das Prinzip der Modulo-n-Zähler 61. old.
  105. 11.3.2 Kísérlet: Modulo-6 számláló vizsgálata a DIGILAB-bal Untersuchung eines Modulo-6-Zählers mit dem DIGILAB 62. old.
  106. 11.3.3 Kísérlet: Modulo-6 számláló a mérőinterfésszel Modulo-6-Zähler mit dem Messinterface 64. old.
  107. 11.4 Szinkron számlálók Synchrone Zähler 65. old.
  108. 11.4.1 Kísérlet: A szinkron számlálók elve Das Prinzip von Synchronzählern 65. old.
  109. 11.4.2 Kísérlet: 3 bites szinkron számláló vizsgálata a DIGILAB-bal Untersuchung eines 3-Bit-Synchronzählers mit dem DIGILAB 66. old.
  110. 11.4.3 Kísérlet: 3 bites szinkron számláló vizsgálata a mérőinterfésszel Untersuchung eines 3-Bit-Synchronzählers mit dem Messinterface 67. old.
  111. 12 Léptetőregiszter Schieberegister 68. old.
  112. 12.1 Alapok Grundlagen 68. old.
  113. 12.2 Gyakorlati rész Übungsteil 69. old.
  114. 12.2.1 Kísérlet: Soros léptetőregiszter vizsgálata a DIGILAB-bal Untersuchung eines seriellen Schieberegisters mit dem DIGILAB 69. old.
  115. 12.2.2 Kísérlet: Soros léptetőregiszter vizsgálata a mérőinterfésszel Untersuchung eines seriellen Schieberegisters mit dem Messinterface 70. old.
  116. 13 Tárolóregiszterek Speicherregister 71. old.
  117. 13.1 Alapok Grundlagen 71. old.
  118. 13.2 Gyakorlati rész Übungsteil 72. old.
  119. 13.2.1 Kísérlet: 3 bites tárolóregiszter vizsgálata a DIGILAB-bal Untersuchung eines 3-Bit-Speicherregisters mit dem DIGILAB 72. old.
  120. 13.2.2 Kísérlet: 3 bites tárolóregiszter vizsgálata a mérőinterfésszel Untersuchung eines 3-Bit-Speicherregisters mit dem Messinterface 73. old.
  121. 14 Kódok és kódátalakítók Codes & Codeumsetzer 74. old.
  122. 14.1 Kódok Codes 74. old.
  123. 14.1.1 Kísérlet: Numerikus kódok Zahlencodes 75. old.
  124. 14.1.2 Kísérlet: Alfanumerikus kódok Alphanumerische Codes 76. old.
  125. 14.2 Gyakorlati rész Übungsteil 77. old.
  126. 14.2.1 Kísérlet: (8421)-BCD / 7 szegmenses kódátalakító (8421)-BCD / 7-Segment-Codeumsetzer 77. old.
  127. 14.2.2 Kísérlet: A 7 szegmenses kijelző vizsgálata a mérőinterfésszel Untersuchung der 7-Segment-Anzeige mit dem Messinterface 78. old.
  128. 14.2.3 Kísérlet: Az áltetrádok vizsgálata a mérőinterfésszel Untersuchung der Pseudotetraden mit dem Messinterface 78. old.
  129. 15 Aritmetikai kapcsolások Rechenschaltungen 79. old.
  130. 15.1 Alapok Grundlagen 79. old.
  131. 15.1.1 Általános tudnivalók Allgemeines 79. old.
  132. 15.1.2 A félösszeadó Der Halbaddierer 79. old.
  133. 15.1.3 A teljes összeadó Der Volladdierer 80. old.
  134. 15.2 Gyakorlati rész Übungsteil 81. old.
  135. 15.2.1 Kísérlet: Félösszeadó vizsgálata a DIGILAB-bal Untersuchung eines Halbaddierers mit dem DIGILAB 81. old.
  136. 15.2.2 Kísérlet: Teljes összeadó vizsgálata a DIGILAB-bal Untersuchung eines Volladdierers mit dem DIGILAB 81. old.
  137. 15.2.3 Kísérlet: Komparátorkapcsolás tervezése Entwicklung einer Komparatorschaltung 82. old.
  138. 16 A/D átalakító – D/A átalakító A/D-Umsetzer – D/A-Umsetzer 83. old.
  139. 16.1 Analóg-digitális átalakító Analog-Digital-Umsetzer 83. old.
  140. 16.1.1 Alapok Grundlagen 83. old.
  141. 16.1.2 Kísérlet: Az analóg-digitális átalakítás vizsgálata Untersuchung der Analog-Digital-Umsetzung 85. old.
  142. 16.1.3 Kísérlet: Kódátalakító tervezése Entwicklung eines Codeumsetzers 86. old.
  143. 16.2 Digitális-analóg átalakító Digital-Analog-Umsetzer 87. old.
  144. 16.2.1 Alapok Grundlagen 87. old.
  145. 16.2.2 Kísérlet: A digitális-analóg átalakítás vizsgálata Untersuchung der Digital-Analog-Umsetzung 88. old.
  146. 16.2.3 Kísérlet: Analóg feszültség digitalizálása és kódolása Digitalisierung und Codierung einer Analogspannung 89. old.

Kizárólag a tartalomjegyzék (címek, számok, oldalak) látható. A teljes kézikönyvet az oktatórendszerrel együtt szállítjuk. A darabszámok a kézikönyv alkatrész-áttekintéséből származnak.